Szeretnék egy morfondírozást megfontolásra felvetni!
Akinek nem zubbonya, ne terítse magára!
De azért érdemes egy pillantást vetni rá, hátha...esetleg...hűha!
* * * * * * *
Már többször írtam, amit Gábor atyától hallottam emígyen fogalmazni: " A sátán nem gentleman!"
Akkor sem az, amikor a szellemi harcban magunk is nagy buzgalommal - és küzdve kínnal, vérrel verítékezve, összeszorított foggal és ajakkal, szinte ordítva az elvetettség gyilkoló érzésétől - törekszünk részt venni saját lelkünk megtisztulási folyamatában, igen tudatosan a Szentlélek munkatársaként. Elfogadjuk az Egyház tanítását, tapasztalatokat keresünk segítségkapás reményében a sátáni működéstől való szabadulás céljából.
Ott rejtőzik, ahol nem is gondolunk rá, eszünkben sincs vigyázni. Pl.: Bár kérjük a küzdelemhez Jézus oltalmát és segítségét, mégis a bennünk bujkáló gőg és önteltség a hangsúlyt a saját hívő személyünkre csúsztatja.
Gondoljunk vissza, hányszor halljuk (vagy mondjuk) így: megygógyítottuk!, ..kiűztük!, ...imádkoztunk ezért-azért, és megkapta az illető, mert MI imádkoztunk érte, és jó volt az IMÁNK...stb. És hozzátesszük az illendőség kedvéért: persze, Jézus adta meg, szabadította meg. És eközben a híúságunkat nagyon kellemes érzés eteti: MI TETTÜK! NEKÜNK sikerült!
A másik észrevételem, hogy nem szabad komoly, a szükségesnél több életerőt szánni a gonosz jelenlétével történő foglalkozáshoz, akár körülöttünk, akár bennünk, akár szeretteinkben fedezzük fel munkálkodását. mert ezt ő gonoszsága roppantul kedveli!
A sátán nem adja fel, nekünk bizony nem!
Foglalkoztatja figyelmünket, gondolatainkat, érzelmi világunkat. S mivel a hazugság atyja, mindezt megspékeli a karizmatikus harcos győztes érzésével. Eközben nem vesszük észre, hogy a sátán vigyorogva szívja erőnket, és fejünket vicsorogva önmaga felé fordítva tartja! Mert nem akarja, hogy Jézust nézzük! Mert Tőle retteg! Mert vele szemben nincs esélye: le van győzve! Végleg!
De Mi, Buzgó Harcosok, gondoljunk a következőkre:
1. Isten a sátánon aratott győzelmébe hívja meg a világot!
2. Ezt a győzelmet Isten nem engedi ki a kezéből: Őnála van!
3. Amíg itt a földön készülünk Örökségünk átvételére, addig a sátán nem adja fel a lelkünk elveszejtését!
4. Abban a pillanatban, hogy mi magunk akarunk a gonosszal megküzdeni, elveszettek vagyunk!
5. Isten győzelmébe kell "beleolvadnunk", hogy annak élete, aki legyőzte a sátánt, bennünk is kifejthesse győzelmét felette.
6. Amikor itt az idő, hogy azzal a bizonyos Kétélű Karddal vívni kell, tilos az átok felett meditálni: VÁGNI A FEJET!!!
7. A Feszület : "E jelben van a Győzelmünk!" és a Feltámadott: "Ő maga a GYŐZELMÜNK!" Soha ne fordítsuk el róla tekintetünket (figyelmünket, gondolatainkat, érzelmi világunkat).
8. A Feltámadott Harcosa Ura életével erősödjön, vele foglalkozzon, ővele töltse az idejét!
9. STB.!
Győzelmet, Harcostársaim!