Közvetlenül semmi pozitívat nem tudok tenni a romakérdésben, annyit azonban elhatároztam, hogy ha alkalmam van rá, a cigányok mellé ülök a járműveken, kifejezve ezzel szolidaritásomat és tiszteletemet. A duhajokat, részegeket persze továbbra is kerülöm, bármely etnikumból.

Ma alkalmam nyílt valóra váltani elhatározásomat. Szállok reggel a hatos villamosra, s látom ám, hogy egy majdnem fekete bőrű vészbanya gubbaszt az egyik ülőhelyen, annyira alvilági aurával, hogy bátran elmehetne címszereplőnek Poe Hollójába. Valahogy senkinek se jutott eszébe elfoglalni a szemközti padot. Nosza, mondom, ott a helyem. Frissen oda is telepedem, bár máshol is van szabad ülés. A néni nem mondja, hogy «Nevermore», de igazából az volna természetes, ha mondaná.

Ekkor jön egy megállomás, és mit tesz Isten, gömbölyded, kedves arcú roma anyuka nyomul a kocsira két kisgyerekkel. Mostanra már minden ülőhely foglalt. Boldogan ugrom, hogy fölajánljam a fiatalasszonynak az enyémet. Gyönyörű mosollyal hárítja el, leszáll a következőnél. Visszaülök hát helyemre, és mit látok? Nevermore mama, aki eddig elnézett mellettem, most vizsga tekintettel méreget. Jól megnéz, sokkal alaposabban, mint az illemtankönyvek megengedik, de hát mit törődik egy alvilági rém a comme il faut-val?

Álmodó rémhez hasonló szemmel ül a szörnyű Holló,
míg a lámpafény elomló árnyát veti rémesen...

Egyszóval, Nevermore néni érdeklődését sikerült fölkeltenem. Fölteszem, az járhat a fejében: mit ugrándozik egy nyakkendős, őszülő úriember egy kis roma csaj előtt csak azért, mert az világra hozott két gyereket? Nevermore néninek annak idején volt nyolc, de ezért senki sem kínálta ülőhellyel.

Csakugyan, miért ugrom föl olyan készséggel? Mindenekelőtt: több mint tiszteletet, rajongó hódolatot szeretnék kifejezni az anyaság misztériuma iránt. Másodszor: világgá akarom kiáltani, hogy egy cigány előttem teljes értékű személy. Mindkettő szenvedélyes vágyam. Nem öndicséret, mert kötelességről van szó, nem kegyről, de lakik bennem valami mélyen gyökerező lovagiasság. A gyöngébb nemmel, a lenézett etnikummal szemben. Igazán nincs benne érdem; ez a Koloán így van legyártva.