Pünkösdváró

Jöjj, Szentlélek. Jöjj, isteni Tűz, vonj be minket a teremtetlen Szeretet örök lángviharába. Jöjj, Tűz aki beteljesülés vagy és új kezdet, aki hazatalálás vagy és vakmerő kaland, aki teremtő nyugtalanság vagy és mindent felülmúló békesség. Jöjj, Tűz, aki az Atya és a Fiú közös boldogsága vagy, aki a boldog Isten dicsősége vagy, aki a megfoghatatlan Transzcendencia extázisa vagy. Jöjj, Tűz, aki önmagunkból kiemelsz és önmagunkká perzselsz, aki megölve éltetsz, aki megsemmisítesz és átistenítesz. Jöjj, Tűz, aki irgalom vagy és szabadulás, aki egyszerre vagy felkavaró csoda és kibékítő otthonosság, aki eltörpíted a valóság körülöttünk kavargó táncát és táncba viszel az isteni erők örvénylésében. Jöjj, Tűz, lobogó bizonyosság és száguldó erőszak, isteni szépség és diadalmas dallam, egésszé-égés és izzó azonosság, viharzó titok és levezethetetlen harmónia.

Nyomorúságunk kiált. Semmi-voltunk kiált. Vakságunk kiált. Ürességünk kiált. A megváltó Vér kiált. Jöjj, teremtő Lélek. Jöjj, isteni Tűz.