Koloán Shakesperean

Shakespeare-t olvasom. Nem mintha nem volna jobb dolgom, de Pluckkal tartok:  „Those things do best please me that befall preposterously.” („Azokat a dolgokat élvezem legjobban, amelyek abszurd módon esnek meg.”) Kell rend az életbe, persze, és én eléggé ragaszkodom is jónéhány megrögzöttségemhez, de a játékos szabadság nélkül nyárspolgárság volna az élet. Ebben mindenekelőtt a Lélek játékos szabadságáé a döntő szó, de a költő játékos  szabadsága se kutya, lásd preposterous bejegyzéseimet a Zsebpagodában. Mióta egy holland hölgy, akivel egy Wodehouse-listán leveleztem (közös játékunkban ő a parancsoló természetű Aunt Agatha volt, én meg Gridley Quayle, a fiktív detektív a Something Freshből), rávett, hogy olvassam el Shakespeare néhány szonettjét eredetiben, hordozom magamban a csodálkozó érzést, hogy képes vagyok ezt-azt megérteni az angol Shakespeare-szövegekből. Ehhez hozzájött még a szegény Ophélie Bretnacher holttestének kifogása a Dunából, ami ellenállhatatlan erővel a Hamlet Opheliáját idézte föl bennem,  s azóta él bennem a játékos rögeszme, hogy egyszer el kell olvasnom a Hamletet angolul. Magyarul végigolvastam már Shakespeare valamennyi drámáját, merő sznobizmusból, de nem élveztem túlságosan. Barokk szóburjánzásai fárasztottak.  

És most? Lám, aggkori dementiámban egyre többet értek és egyre többet élvezek. Ahol korábban fölösleges homályosságot érzékeltem, most hallatlan szellemességet fedezek föl. „Is Horatio there?” – kérdezik a sötétben. Horatio válasza: „A piece of him.” („Horatio van itt?” – „Egy darab belőle.”) Fantasztikus. Vagy a dán királyfi dühös kifakadása, amikor a szellem hívogatja, de a többiek nem akarják engedni, hogy vele menjen: „I'll make a ghost of him that lets me!” („Szellemet csinálok abból, aki visszatart!”) Szerencsére jegyzetes szöveget olvasok: a lets itt nem azt jelenti: enged, hanem éppen az ellenkezőjét. Ha jól értem, egy másik ige, a laet, „lassít” származéka. Igazi shakespeare-i humor, játék a „szellem” szóval e kardcsörtető éjféli pillanatban. Lehet-e képzelni szellemesebbet?

Mint látható, már az első felvonásnál tartok.