Az elmúlt hétvégén konferencián voltunk. Egyik szünetben, hogy fejünket kiszellőztessük, elmentünk a kolléganőmmel sétálni.

Sétáltunk a kihalt, hűvös, őszies utcákon és kedélyesen csevegtünk, mindaddig, amíg kolléganőm elkezdett egy számomra kellemetlen témát feszegetni. Kényszeredetten és szűkszavúan válaszolgattam, mert tudtam, hogy nem rossz szándék vezérli, csupán részben szakmai, részben emberi érdeklődés, de számomra fájdalmas dolgokat kérdezgetett, nem szívesen válaszoltam, ezért próbáltam röviden, bár kedvesen válaszolni neki. Ő nem érzékelte válaszaim kurtaságából, hogy számomra kellemetlen a téma, megállás nélkül jött egyik kérdés a másik után. Nem akartam megbántani azzal, hogy leállítom és azt sem akartam mondani, hogy váltsunk témát, mert tudtam, he elárulom a gyengeségem e téren, őt még jobban fogja izgatni a téma. Így egy fohász fakadt csak fel belőlem: Istenem, kérlek tereld más témára Anikót.

Alighogy ez némán kiszaladt a számom, nem fogjátok elhinni, mi történt! Isten hihetetlen jó humorral rendelkezik, Anikót egész egyszerűen ebben a pillanatban letojta egy madár. Naná, hogy azonnal befejezte a témát és váltott! Ilyen megoldás eszembe nem jutott volna soha, hiszen egy nyílt téren sétáltunk, sehol egy fa, sehol egy madár, de úgy képzeld el, TALAKE, hogy tényleg sehol! Aztán felnézve, nagyon nagyon nagyon magasan, ahova a szem épp csak ellát, láttuk, hogy köröz egy madárraj. Az a kaki már előbb elindulhatott, minthogy én a fohászt kimondtam. Még nyelvemen sincs a szó , te már pontosan tudod, Uram!

És tudod, TALAKE, Isten nem csak humoros, de gáláns is! A konferenciákra az ember lánya általában kiöltözve megy, kosztüm és társai, Anikón is az egyik legjobb ruhája volt. És hol tojta le a  madár??? A cipője orrán, TALAKE, ahonnan könnyedén letörölhette! Hallottál már ilyet? Milyen mérnöki precizitással kellett összetenni ezt a zuhanást, hogy épp a kilépő cipő orrára pottyanjon ez a toj és a nadrágszárra már ne? Amikor ilyen történik velem, akkor megnyugszom: Isten bizonyára hallja a nagyobb volumenű kéréseimet is, s ha nem jön válasz rögtön, oka vagyon annak.

Istenem, a zsoltárok szebben fogalmaznak, mint én, de olyan vicces vagy, Uram, és olyan lovagias!