Hittani Kongregáció

Sajtónyilatkozat a Vassula Rydennel kapcsolatos közleményről

(1996. december)

I. A Hittani Kongregáció különböző kérdéseket kapott 1995. október 6-án kelt, a L'Osservatore Romano 1995. október 23/24-i, (hétfő-keddi) számának 2. oldalán (angol kiadásban: 1995. október 25., 12. o.) megjelent közleményének értékével és tekintélyével kapcsolatban, mely közlemény Vassula Ryden asszony állítólagos kinyilatkoztatásoknak tulajdonított és az egész világ katolikus köreiben elterjesztett írásaival és üzeneteivel foglalkozik.

Ezzel kapcsolatban a Kongregáció a következőket kívánja megállapítani:

1.) A katolikus Egyház pásztoraihoz és híveihez intézett közlemény teljes érvényben van. Az illetékes hatóságok jóváhagyták, és meg fog jelenni az Acta Apostolicæ Sedisben, a Szentszék hivatalos lapjában, a Kongregáció prefetusának és titkárának aláírásával.

2.) Az egyes hírközlő eszközök által terjesztett jelentésekre vonatkozóan, melyek őeminenciájának, a bíboros prefektusnak Guadalajarában, Mexikóban, 1996. május 10-én, egy csoportkihallgatáson történt magánbeszélgetésére hivatkozva a Közlemény szűkebb értelmezéséről szólnak, ugyanaz a bíboros prefektus a következőket kívánja kijelenteni:

a) mint mondotta, a hívek Vassula Ryden üzeneteit ne tekintsék isteni kinyilatkoztatásoknak, hanem csak az ő személyes elmélkedéseinek;

b) ezek az elmélkedések, mint a közlemény kifejtette, a pozitív szempontok mellett olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek a katolikus tanítás fényében negatívak;

c) ennélfogva, az atyák és a hívek fel vannak szólítva, hogy ebben a dologban komoly lelki megkülönböztetést gyakoroljanak, és őrizzék meg a hit, az erkölcs és a lelkiélet tisztaságát, nem állítólagos kinyilatkoztatásokra támaszkodva, hanem Isten kinyilatkoztatott Szavát és az Egyház Tanítóhivatalának útmutatásait követve.

II. Az állítólagos magánkinyilatkoztatások szövegeinek forgalmazását illetően a Kongregáció megállapítja:

1.) Az az értelmezés, amelyet egyesek a VI. Pál által 1966. október 14-én jóváhagyott és ugyanazon év november 15-én közzétett határozatnak adtak, hogy tudniillik az állítólagos kinyilatkoztatásokból származó írások és üzenetek szabadon terjeszthetők az Egyházban, tökéletesen alaptalan. Ez a határozat ténylegesen „A tiltott könyvek Indexének eltörléséről” szólt, és megállapította, hogy, miután az idevágó egyházi büntetések fel vannak oldva, továbbra is megmarad az erkölcsi kötelezettség, hogy ne terjesszünk vagy olvassunk olyan írásokat, amelyek a hitet és az erkölcsöket veszélyeztetik.

2.) Ugyanakkor emlékezetbe kell idézni, hogy a feltételezett magánkinyilatkoztatások szövegeinek terjesztésére vonatkozóan érvényben marad az Egyházi Törvénykönyv 823. kánonjának 1.§-a: „Az Egyház pásztorainak ... joguk van megkövetelni, hogy a krisztushívők által kiadásra kerülő hitre és erkölcsre vonatkozó írásokat az ő ítéletüknek vessék alá.”

3.) Az állítólagos magánkinyilatkoztatások és azokra vonatkozó írások első fokon a megyéspüspök ítéletének vannak alávetve, speciális esetekben pedig a püspöki konferencia és a Hittani Kongregáció ítéletének.

(Az Osservatore Romano 1996. december 4-i angol nyelvű számában megjelent szöveg alapján készült magánfordítás.)

Copyright nélkül. Az anyag szabadon tükrözhető, felhasználható, terjeszthető.