Lelkigyakorlat, 2007

ÜVEGTENGER

(Hét Láng lelkigyakorlat, 2007. július 18 – 22.)

Szerdán, amikor útnak indulunk, lakásomban nincs víz. Remélem, hogy mire vasárnap hazaérek, újból lesz. Nem vagyok én tisztátalan lélek, hogy vizetlen helyen bolyongjak.

Zsolt atya, a leányfalusi Lelkigyakorlatos Ház igazgatója, azt ajánlja, hogy a templomban tartsuk a programokat, mert ott van légkondicionálás. Ötletét lelkesen elfogadjuk. Hőségriadó van.

Esti dicséret

Isten áttetszősége... A Jelenések szemléletes képe: az üvegtenger. A vastag üveg nem teljesen átlátszó, de nem is egészen átlátszatlan. Tükör által, homályban látunk. Mint aki ködben autózik: nem lát előre, de az utat egy darabon meg tudja világítani. Valamilyen tapasztalat szerezhető Istenről.

A nyugalmi ima tapasztalata. Isten jelenléte érezhetővé válik anélkül, hogy megfoghatóvá válnék. „Mintha illatos balzsamot töltenének a csontjainkba.”

Szédülök. Napszúrás? Valószínűleg felszökött a vérnyomásom. Délig tart a rosszullét, ebéd után megszűnik. Akár a gyomrom is okozhatta.

Az összeszedettség imája. Tudatosítjuk Isten jelenlétét és egyszerű aktussal feléje fordulunk. Ez „szerzett szemlélődés”, a nyugalmi ima és a még magasabbrendű misztikus kegyelmek pedig a „belénk öntött szemlélődés” kategóriájába tartoznak. Az összeszedettség imája saját kezdeményezésünkből létrejöhet, míg a belénk öntött szemlélődéssel szemben passzívak vagyunk, azt csak elfogadni tudjuk.

Imádkozunk és éneklünk. Erzsi nővér nem jött velünk, mert édesanyját kell ápolnia. De sok anyagot ő készített el, s csütörtöktől szombatig az estéket mégis velünk tölti, busszal leutazik, autóval hazaviszik. Helyette Zsófi próbálja el a résztvevőkkel a zsolozsma és a szentségimádás dallamait. Egy estére eljön Börcsök Árpi is, a diakónus, feleségével és legkisebb lányával. A kis Rita az esti imaösszejövetelen ott mászkál az oltár körül, míg apja gitározik. Az egész közösség hősiesen helytáll a különböző funkciókban. Néma Attila többször is vállalkozik az imaösszejövetel vezetésére, felesége, Ella „háziasszonyi” funkciót tölt be, Nyerges Laci gitározik és rendelkezésre bocsátja az autóját, Görbe László szervez, Magdi, mint egy szolgálattevő ezeregyéjszakai szellem, lelkesen hozza a különböző kellékeket, férje, Csabai Laci autót vezet... Mit hagytam ki? Úgyse győzöm fölsorolni. Tetszik a magátólértődés, amivel csinálják.

Vajon mindenkinek meg akarja adni Isten a belénk öntött szemlélődést? Avilai Szent Teréz álláspontja mintha ingadozna. A valóságban egyáltalán nem ingadozik: a „szemlélődés élővizét” Isten mindenkinek felajánlja, de készít megoldást azok számára is, akik valamilyen okból nem nyerik el, követelni pedig nem szabad. Alkantarai Szent Péter receptje szerint „az elmélkedés végén mindig menjünk át szemlélődésbe”.

A közös programok mögött állandó háttérszolgálat működik: team-munka, gyóntatás, közbenjáró ima. A lelkigyakorlatot vezető team naponta háromszor találkozik. Reggel közösen imádkozzuk a zsolozsmát, délben előkészítjük a csoportbeszélgetéseket, este kiértékeljük azokat és megtervezzük az esti összejövetelt. A gyóntatással én szolgálok, közbenjárással a Csabai-házaspár. Az előadásokban igyekszem figyelembe venni az észrevételeket. Vannak, akik nem szívják mellre az előadásokat, Isten szerető közelségének üzenetét. Az értetlenség fáj. Bizony előfordul, hogy alig tudok felszínre vergődni, úgy elborítanak a keserűség hullámai. A démon megteszi a tőle telhetőt. Ugyanakkor megható, ahogy a közösség gondoskodik rólam, diétás igényeimről és egyéb fixa ideáimról.

Szükséges az ember áttetszősége: bűneink megvallása. Avilai Szent Teréz második lelki lakásából át kell lépnünk a harmadik lelki lakásba, ahol az ember már ténylegesen akarja teljes szívéből szeretni Istent, kerülve a bűnre vezető alkalmakat.

Üvegtenger lelkigyakorlat, Leányfalu, 2007. július 19.

A Szentlélek kiáradása belénk öntött kegyelmekkel jár. Saját emlékeim: nevetéssel tapasztaltam meg a Jelenlétet. Szentségimádási élményem: élő fehérség a tabernákulum függönyében, Isten sajátos minősége ebben a fehérségben.

Péntek este megújítjuk keresztségi fogadásunkat. Ima szabadulásért. A Szentlélek fölizzítja a közös dicsőítést.

Jézus gyógyít. Nem mi késztetjük cselekvésre Istent, Isten indít bennünket gyógyításra. Imánkkal alakítja a teremtést.

Szombat este: bérmálásunk megújítása, megkenés megáldott olajjal. Kilépés az eddigi keretekből.

Vasárnap délelőtt. Hogyan őrizzük meg Isten jelenlétét? Hozzávetőleges napirend, imádságra szánt idő, a Szentlélek rendszeres hívása.

Hálaadás, a tapasztalatok megosztása. Moccanások a szívekben. Reményem: a mintegy harminc résztvevő között lesz, aki valóban kilép az eddigi keretekből. Aki „mellre szívta” az üzenetet...

Autóút haza. Az öt nap alatt kétszer támadott súlyosan a sötétség hatalma, a csüggedés kísértésével. De ugyancsak kétszer kaptam megerősítést az Úrtól, a „csontjaimba öntött balzsam” útján. Mindig a démoni támadás előtt.

Itthon a csapból bőséggel folyik a víz.