DIDYMUS

Hitetlenül, hitetlenül.

Sötétség kívül és belül.

Ahol csak a pokol s az ég van,

hitetlenül a szakadékban.

Dúlt éjszakák, ki tudja hány.

Hömpölygő kétely és magány.

Utak, kapuk, ki tudja merre.

Szegek az értelembe verve.

Kihez is mennél? Bírd ki. Egyszer

jön és arcodba néz a Mester.

Jön és szelíd. Mert kell a hit.

Mutatja izzó sebeit.

Minden jog fenntartva. Copyright © Kovács Gábor, 1964.