Oldás és kötés

FÉLTÉKENY ISTEN

(3)

Oldás és kötés

Hogyan jut el hozzánk Isten igazsága? Az Egyház közegében. „Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket elutasít, engem utasít el” (Lk 10,16). Ha nem lenne hívő közösség, nem találkoznánk a kinyilatkoztatással. Aki egy templomba belép vagy kezébe veszi a Szentírást, már ebben a közegben mozog; ha nem létezne hívő közösség, nem emelnének templomokat és nem adnák ki a Szentírást. Saulnak maga az Egyház Feje jelenik meg, de amikor a megtért üldöző késznek mutatkozik az engedelmességre, a hívő közösségbe irányítja: „Menj a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned” (Csel 9,6). Hinni annyi, mint osztozni az Egyház közösségének hitében. Egyháztól független hit nem létezik.

Az Egyház pedig strukturált közösség. A tizenkettő oldó és kötő hatalmat kap (Mt 18,18), amit Péter egymagában is gyakorolhat (Mt 16,19). Az „oldás és kötés” elsődleges jelentése a kortárs kulturális közegben a közösségbe való befogadás vagy abból való kitaszítás. Az Egyház ma is ugyanaz a közösség, ugyanattól a Jézustól alapított struktúrával. Az első hívők mai utódai a tizenkettő mai utódainak oldó és kötő hatalma alatt állnak, amelyet Péter mai utóda akár egymagában is gyakorolhat. Ez a strukturált közösség vallja és őrzi azt a hitet, amely Isten Jézusban adott teljes és végleges kinyilatkoztatásának befogadása.

Amikor a hit tartalmával kapcsolatban kérdések merülnek föl, a tizenkettő utódai, élükön Péter utódával, illetékesek megadni a választ. Ha mindenki kedve szerint értelmezhetné a hitet, Isten igazságának helyébe az emberi vélekedések káosza lépne, s ezzel az alvilág kapui erőt vennének az Egyházon. Hogy ez ne történhessen meg, az Egyház a Szentlélek ajándékát kapta. „Amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra” (Jn 16,13). Ha kételyek, ellenvetések, félremagyarázások támadják meg a hitet, az apostoli testület, Péter utódával az élén, a Szentlélek vezetése alatt megtalálja a helyes válaszokat, és megállapítja, hogy aki ezeket megátalkodottan elutasítja, kívül kerül a hívő közösség határain: anathema sit, legyen kiközösítve. Nem ez az egyetlen formula, amivel az apostoli testület a hit szabályait, dogmáit megfogalmazza, de a történelem során ezt használta a leggyakrabban. Ma már előnyben részesíti a pozitív formulákat. Az apostoli testületet (élén Péter utódával) e funkciója miatt az Egyház Tanítóhivatalának nevezzük. A Tanítóhivatal tehát nem egy római iroda, és nem azonos a Hittani Kongregációval. Utóbbi döntéseinek kizárólag azért van hitbeli tekintélye, mert Péter utódának tekintélye áll mögötte.